Nyári kaland
Na, ha ezt látnák az irigyeim...
Na, ha ezt látnák az irigyeim...
Szenvedélyesen szeretem a hajnalokat, a magányos tengerpartokét különösen. Valahogy minden új nap tökéletességének ígéretét rejtik.
Egy idő után megismered a különbséget egy kézfogás, és a bilincs szorítása között.
Arra gondoltam, összeszedek néhány igazán egyszerű, a hétköznapok rutinjába könnyen beilleszthető szokást, ami hozzájárulhat minden reggeli stresszmentes indulásodhoz. Ha nekem beváltak, neked miért ne lennének hasznosak?
Megint úgy indul az ünnepvárás, mint minden évben, és én makacsul, szentül megfogadom mindig, hogy jövőre igazi lesz.
Ez az írásom szomorúra sikeredett s az élet írta. Az életnek pedig része ez is:
Képzeletbeli történetem akkor kezdődik, mikor kedvenc Postásom útnak indult hozzám, várva-várt könyvemmel. Mostanában gyakran rendelek a netről, s mert ez esetben is így tettem, hát vártam. Türelmesen. Egy ideig... Vártam és vártam, mert könyvecském csak nem akart megérkezni...
Elmerengtem azon, hogy is van ez a karácsonyi ajándékozási őrület?
Nézek egy mostanában népszerű, hazánktól távoli kontinensen játszódó műsort, s időnként látok benne arcukon orr - szájmaszkot viselő helybélieket. Semmi dráma, csak olyan "álarcot", mint amilyet itthon az orvosok, nővérek használnak.
Mondom: az élet szép! És tele van kellemes pillanatokkal Ha esik, ha fúj...